Történet
Iskolánk 126 éves története
Győrött is ebben az időben jelentek meg - és rövid idő alatt eredményre is vezettek - a felsőkereskedelmi iskola létesítésére való törekvések. Anyagi alapját a Győri Első Takarékpénztár, a Győri Kereskedelmi- és Iparkamara, valamint a város módos polgárainak adományai és alapítványai teremtették meg. A város vezetése az 1897. április 23-án tartott közgyűlésen elhatározta az iskola megalapítását.
Zechmeister Károly, akkori polgármester szavai az eseményről: "Rég lappangott már lelkünkben, mint kedves óhaj, oly intézetnek a létesítése, mely a kereskedelmi oktatás otthonát képezné. E tekintetben más városok, területek, sőt magánosok bennünket megelőztek, mert hiányzott, aki az óhajként lappangó gondolatot a valóság mezébe tudta volna öltöztetni." 1897. szeptember 4-én - ideiglenes helyiségben - a Bástya u. 36. számú házban 46 beiratkozott tanulóval tartottuk az első ünnepélyes tanévnyitót. A város vállalta az iskola fenntartását és Gondnokságot hozott létre az iskola felügyeletére és ügyei intézésére. 1897. október 9-én a Vallás- és Közoktatásügyi Minisztérium rendelete megadta az intézetnek a nyilvánossági jogot, mondván: "Győrben a Kereskedelmi és Iparkamara s a város együttes közremunkálkodásával az 1897-98. tanévre megnyílt Felső Kereskedelmi Iskola fontos feladat betöltésére van hivatva ezen kiváló jelentőségű kereskedelmi központon." 1900 júniusában tartottuk meg az első érettségi vizsgákat. Közben a Gárdonyi G. út 10. szám alatt (akkor Fácán utcának) elkészült az iskola épülete, amely 65 éven át adott otthont intézményünknek.
Az intézmény egyre fejlődött, tanulólétszáma növekedett, és 1911-ben már mindhárom évfolyamon párhuzamos osztályok voltak. A növekvő létszám miatt az épület szűknek bizonyult. Már készek voltak az új épület tervei és jóváhagyásra vártak, amikor kitört az első világháború. Az épületet két évre katonai célokra vették igénybe, az iskolának a Városháza és az Állami Főreáliskola biztosította a helyet. 1919-ben miniszteri rendelet emelte négy évre az iskola tanulmányi idejét.
1921-től kezdődően évről évre nőtt az iskola tanulólétszáma, amíg az 1928-ban kezdődő gazdasági válság hatására egyre kevesebben engedhették meg maguknak gyerekeik iskoláztatását.
1934-re a tanulók száma felére esett vissza. A második világháború évei alatt a tanítás - a nagy nehézségek ellenére - folyamatos volt. Az épületet most is a katonaság vette igénybe és a Kereskedelmi Leányközépiskola adott ideiglenes helyet. A tantestület sok tagját katonai szolgálatra hívták be - munkájukat a többi tanár és óraadók látták el. A megszálló német csapatok a lányiskolát is lefoglalták, 1944. március 31-én a tanévet be kellett zárni. 1945. május 10-én nyitotta meg kapuit újból az iskola, és a tanítás július 14-ig tartott.
A II. világháború utáni viharos időkben az iskola elnevezése gyakran változott:
- 1947: közgazdasági középiskola
- 1949: közgazdasági gimnázium
- 1952: közgazdasági technikum ipari tagozat
Politikai nyomásra 1961-ben felvettük az iskola volt tanulójának, a Tanácsköztársaság rosszemlékű vezetőjének, Szamuely Tibornak a nevét. Az iskolareform előkészítésének időszakában több kísérletet vállaltunk az új tantervek kipróbálására. 1962-ben már szakközépiskolai osztályok indultak, amelyek, a korábbi technikumhoz viszonyítva, bővítették a közismereti tárgyak oktatására fordítható időt. Ez az iskolatípus a korábbinál nagyobb általános- és szakmai műveltséget jelentett, de fokozott tanulói- és tanári leterheltséggel járt. Továbbra is megmaradt a túlzott specializálódást jelentő ágazati bontás. A nyelvi osztályok magas szintű nyelvoktatása az idegen nyelvi gép- és gyorsíró osztályokban élt tovább. A közgazdasági szakemberek iránti fokozott igény a tanulólétszám növelését kívánta meg, de azt a régi épületben már nem lehetett biztosítani. A megyei vezetés döntése alapján 1964-ben iskolánk kapta meg a Bem téren felépült új iskolaépületet, jelenlegi otthonunkat. Az iskola 14 osztálya nagy örömmel vette birtokba a tornateremmel, sportpályával, étkezővel rendelkező épületet.
A technika fejlődése újabb géptermeket követelt, s ehhez újfent bővíteni kellett az épületet, s az új termekből géptermeket rendeztek be. A számítástechnika a HT gépekkel kezdődött, a Commodore gépekkel folytatódott, majd 1989-ben vette meg az iskola az első IBM PC-t. Innen a fejlődés felgyorsult, jelentős mennyiségi és minőségi változás zajlott le: 1992-ben kiselejteztük a mechanikus könyvelőgépeket, helyükre PC-k kerültek.
A rendszerváltás előszeleként a 80-as évek végén kezdődtek azok a gazdasági változások, amelyek szükségessé tették a közgazdasági képzés fejlesztését, ugyanekkor lehetségessé váltak - iskolakísérletek címén - a változtatások. Iskolánk az elsők között indította el azt a kísérletet, amelynek két fő eleme már új felosztásban, de ma is meghatározó része képzési struktúránknak:
- minden évfolyamon heti 4 óra idegen nyelv, kötelező érettségivel, nyelvvizsgával;
- minden évfolyamon heti 2 óra számítástechnika.
Az intézmény 1990-ben felvette az egykori győri képviselő és gazdasági kérdésekkel intenzíven foglalkozó közlekedési miniszter Baross Gábor nevét.
A kilencvenes évek elejéig továbbra is a négyéves képzési szerkezet volt meghatározó. A 4. év végén tanulóink érettségi vizsgát tettek. Képesítésük: idegen nyelvű gyors- és gépíró, illetve képesített könyvelő, vállalati tervező és statisztikus. A munkába álláshoz szükséges szakmai gyakorlati ismereteket az iskola számítógéptermeiben, a tanirodában, valamint a harmadik tanév végén a nyári 3 hetes szakmai gyakorlaton szerezték meg. Legutolsó ilyen típusú osztályunk 2001-ben tett érettségi vizsgát.
1993-ban jött létre a Baross Gábor Középiskolai Alapítvány a következő célokkal: kiváló, illetve hátrányos helyzetű tanulók anyagi támogatása, Baross Gábor hazai és külföldi emlékeinek ápolása, nemzetközi szakmai diákcsere támogatása, iskolai eszköztár fejlesztése.
Ugyanebben az évben iskolánk PHARE pályázatot nyert, így csatlakozhattunk az „Emberi erőforrások fejlesztése” c. világbanki hitelből finanszírozott programhoz, mint követő iskola. Ez több mint 30 millió forint értékű korszerű eszköz beszerzését tette lehetővé.
Fokozatosan bevezetésre került a 4+1 éves képzés, mely a mai oktatási rendszert is jellemzi. 1993 óta minden évfolyamunkon voltak Phare-program és gazdasági szakközépiskolai képzés szerint működő osztályaink. Mindkét program szerinti képzés célkitűzése, hogy sokoldalúan művelt, a folyamatos önművelésre képes, kultúrált magatartású szakembereket bocsássunk ki. Magasabb óraszámban tanítottuk a közismereti tárgyakat, csoportbontásban a matematikát, az informatikát és az idegen nyelveket, újra bevezetésre került a második idegen nyelv, a 11. évfolyamtól szakmai előkészítés indult (közgazdaságtan, üzleti gazdaságtan, könyvvitel, statisztika, pénzügyi ismeretek, tanirodai gyakorlat, alkalmazott számítástechnika, gyors- és gépírás). A 12. osztály végén érettségi vizsgát tettek a tanulók magyar nyelv- és irodalomból, történelemből, matematikából, idegen nyelvből és közgazdaságtanból. A 13. évfolyam lett a szakképzés éve, ahol a képzés ügyviteli, vagy gazdasági szakirányon folyt, a programba 2 hetes szakmai gyakorlat épült be. A tanulók az Országos Képzési Jegyzékben szereplő képesítést szereztek. A képzés ma is központi programok alapján történik, a Szakmai és Vizsgáztatási Követelményeknek megfelelően.
1996 tavaszán a Kisalföldben, a régió napilapjában megjelent „Százéves a Keri” felhívás mozgósította az intézmény volt tanulóit és megalakult a Győri Öreg Keristák Egyesülete, a GYÖKERE. 1997-ben iskolánk fennállásának 100. évfordulóját ünnepelte.
2001-ben az akkreditált felsőfokú szakképzés keretében kétéves felsőfokú számviteli szakügyintéző osztályt indítottunk érettségizett diákjaink részére, akik a 14. évfolyam befejezése után, megfelelő eredmény elérése esetén a Széchenyi Egyetem főiskolai képzésének 2. évfolyamára iratkozhatnak be felvételi nélkül.
2001-ben egyetlen magyar iskolaként kapcsolódhattunk be egy osztrák-magyar iskolakísérletbe, így megkezdődött a két tanítási nyelvű üzleti oktatás a nyelvi előkészítő osztállyal.
A 2003-2004-es tanévben a 13. évfolyamon egy új vállalkozást indítottunk el, alkalmazkodva ezzel a gazdasági szférában felmerülő igényekhez. Különböző cégek kezdeményezésére a Humánerőforrás Fejlesztési Alapítvány hat magyar szakközépiskola bevonásával dolgozott ki és fogadtatott el két új képzést: ügyfélszolgálati asszisztens és az integrált ügyfélszolgálatok asszisztense. Szakképzett ügyfélszolgálatosok OKJ-s képzés hiányában Magyarországon még nem dolgoznak, így ezen képesítés birtokában tanulóink munkavállalási lehetőségei tovább nőttek. Még ebben a tanévben a felnőtt tagozaton megszűnt az esti képzés, az oktatás levelező formában folytatódott. 2004-től intézményünk beindította az idegen nyelvi előkészítő évfolyamot.
Iskolánk stratégiai tervében egyre hangsúlyosabb szerepet kapott a szakképzés megújítása, a nyelvoktatás és az informatikai képzés fejlesztése. Pályázatok, szakképzés, nemzetközi kapcsolatok: e három fogalom összekapcsolódik a nemzetközi forrásból származó pénzeszközökkel.
2010-ben megkezdődött a magyar-angol két tanítási nyelvű közgazdasági képzés, az első diákok 2015-ben tettek sikeres érettségit.
2015. július 1-én országszerte mintegy háromszáz szakképző iskola került a Klebelsberg Intézményfenntartó Központtól a Nemzetgazdasági Minisztérium fenntartásába. A szakképző iskolák szakképzési centrumokba integrálódtak, ami országos viszonylatban 44 központ létrejöttét jelentette.
A Győr-Moson-Sopron megyében működő szakképző intézmények közül 23 volt érintett az átalakulásban. A tanulólétszám, a szakmaszerkezet, a munkaerő-piaci és földrajzi szempontok mérlegelése eredményeképpen a megyében három szakképzési centrum létesült. Iskolánk a Győri Szolgáltatási Szakképzési Centrum tagintézménye lett tíz másik szakképző iskolával egyetemben. Elnevezésünk a következőképp módosult: Győri Szolgáltatási SZC Baross Gábor Két Tanítási Nyelvű Közgazdasági és Ügyviteli Szakgimnáziuma.
2019. augusztus 1-től iskolánk Győri SZC Baross Gábor Két Tanítási Nyelvű Közgazdasági és Ügyviteli Szakgimnáziuma néven a Győri Szakképzési Centrum tagintézménye lett. 2020. július 1-vel a szakképzés teljes megújulásának köszönhetően Gazdálkodás és menedzsment ágazati technikumi képzés indult felmenő rendszerben. Iskolánk elnevezése újfent módosult: Győri SZC Baross Gábor Két Tanítási Nyelvű Közgazdasági Technikum.
A technikumi képzés indulásával kikerült az iskola nevéből az ügyviteli jelző, bár a döntően közgazdasági jellegű Gazdálkodás és menedzsment ágazati képzésbe integrálódott a korábbi ügyviteli ágazat több tantárgya is.
- A pénzügyi-számviteli ügyintéző képzés megújult a technikumi rendszerben, alkalmazkodva az új munkaerőpiaci igényekhez. A "hagyományos" közgazdasági tantárgyak (pl.: adózás, gazdasági és jogi alapismeretek, gazdálkodási ismeretek, pénzügy, számvitel) mellett új, illetve immáron önálló tantárgyak is megjelennek: gazdasági számítások, kommunikáció, munkavállalói ismeretek, munkavállalói idegen nyelv, vállalkozások működtetésének alapismeretei.
- Az ügyviteli tantárgyak továbbra is fontos szerepet játszanak képzési rendszerünkben, 9-10. évfolyamon például a digitális alkalmazások tantárgy keretében folyik a gépírás oktatása minden osztálytípusban.
- A vállalkozási ügyviteli ügyintéző képzésben gyakorlatilag egyesült a (felmenő rendszerben) megszűnő, korábban ügyvitel ágazaton oktatott irodai titkár, valamint a közgazdaság ágazathoz tartozott vállalkozási és bérügyintéző szakma. Korábbi ügyviteli tantárgyak új néven, s részben új tartalommal jelennek meg: dokumentumszerkesztés, kommunikáció, kommunikáció a titkári munkában, munkavállalói idegen nyelv, szövegbevitel számítógépen, titkári ügyintézés, ügyfélszolgálati kommunikáció. A közgazdasági irányvonalat ebben a szakmában az adózási ismeretek, a kis- és középvállalkozások gazdálkodása, a könyvvezetési alapismeretek, a munkaerő-gazdálkodás, a pénzforgalmi nyilvántartások és a vállalkozások működtetésének alapismeretei tantárgyak képviselik.
Napjainkban a nappali tagozaton 17 osztálynyi diák (13 érettségire és 4 érettségi utáni szakmai vizsgára felkészítő) tanul iskolánkban. Felnőttek részére átlagosan 2 osztályt indítunk tanévenként, mely kb. 60 beiratkozott tanulót jelent.
